Blog

Pórázon vezetve

A minap egy anyukát láttam, aki rózsaszín plüss vezetővel a kezében - aminek vége egy másfél évesnél kisebb gyermek hátán lévő hámhoz csatlakozott - sétálgatott a plázában. Nem rángatta, elég türelmesen álldogált, amíg a kislány, a maga kis csetlő-botló módján, próbálta felfedezni a kirakatok világát.

Elgondolkoztam, hogy mi zavar? Talán az, hogy nem volt közvetlen fizikai kontaktus gyermek és anya között? Vagy az a párhuzam, mintha kis ölebet sétáltatott volna a gazdi? Esetleg az, hogy én felnőttként úgy fogtam fel, hogy a gyermek szabad lelke és világ iránti nyitottsága valaki más (egy felnőtt, autoriter személy) kedvétől függ – hiszen bármikor arrébb húzhatta volna a szülő a picit?

És hogy ez az egész hogy fér össze egy vezetői szemléletet fejlesztő cég blogjával? Íme a válasz:

A munkahelyen számtalan helyzetben kell a vezetőnek eljátszani a „szülői” szerepet – dönt, értékel, visszajelez, dicsér, elmarasztal (természetesen odafigyelve arra, hogy ne a személyt, hanem a tevékenységet értékelje), kereteket szab, irányít – és még számtalan igét írhatnánk ide.

Azonban nem mindegy, milyen döntési és cselekvési szabadságot adunk kollégáinknak. Felnőtt korban szinte senki nem igényli, hogy szoros ellenőrzés alatt végezze a munkáját. A vezetőnek fel kell ismernie, hogyan tudnak a kollégái a leghatékonyabban működni – és az sem mindegy, ő mennyi időt szán a munkatársai ellenőrzésére, kontrollálására ahelyett, hogy produktívan töltené a munkaidejét és haladna előre saját feladatai (üzletfejlesztés, ügyfélszerzés, stratégiai célkitűzés, stb.) tekintetében.

Támogató javaslatok a vezetők számára:

  • Egyeztessük előre az elvárásainkat és a munkatársaink igényeit – milyen gyakran tartunk megbeszélést, hány nappal határidő előtt várjuk az információt, kinek milyen döntési jogköre van rajtunk kívül, stb.
  • Alakítsunk ki együttműködési kereteket a csoporttal – milyen témák kapcsán kell feltétlenül egyeztetni, mi az, amit önállóan, a mi utólagos tájékoztatásunk mellett elvégezhetnek egyedül, mikor várják el, hogy elérhetőek legyünk számunkra (pl. határidős munkánál, banki jóváhagyásnál, stb.)
  • Legyenek egyértelműen definiált feladat- és felelősségi körök - ezeket pedig beszéljük át a munkatársainkkal!
  • Teremtsünk lehetőséget arra, hogy kipróbálják magunkat, fedezzék fel, miben tudnak fejlődni, kibontakozni – lehet, hogy egy könyvelőben értékesítési véna csorog, az ITs kiválóan tud elemezni és riportokat készíteni, az asszisztens pedig remekül tud projekteket koordinálni.

​Merjünk bízni egymásban, engedjük kibontakozni a tehetségeket, nem feltétlenül szükséges a szoros emberfogás – pláne nem a pórázon vezetés.

 

Pórázon vezetve