Blog

Élménybeszámoló - Minőségi Vezetők Napja

Már a tavalyi konferencia is nagyon tetszett, de ha őszinte akarok lenni, akkor az idei valahogy még nagyobb durranás volt számomra.

Jókay Tamás, a Quality Austria regional managere (egyben az Animatus Tanácsadó Kft ügyvezetője)  volt a nap házigazdája és egyik előadója – olyan játszi könnyedséggel és profizmussal vezette a napot, hogy öröm volt nézni.

A rendezvényt Thomas Moschig kereskedelmi attasé nyitotta meg és rögtön elbűvölte a hallgatóságát azzal, hogy magyarul beszélt a közönséghez. Méltatta az osztrák-magyar kereskedelmi kapcsolatokat, elmondta, hogy komoly gondot jelent a munkaerő-elvándorlás és a szakképzett munkaerő hiánya, valamint a kiszámíthatóság és a biztonság.


Őt követte Eckehard Bauer, a Quality Austria üzletfejlesztési igazgatója – az üzletmenet-folytonosság (Business Continuity) komoly figyelmet igénylő témájával.

Mindenki arra készül, hogy süt a nap és jó az idő, de tudjuk, hogy az első hó megbénítja a város közlekedését – pedig minden évben van olyan időszak, amikor kisebb-nagyobb intenzitással havazik. A cégek életében is számos veszélyhelyzet van, amit szükséges megelőzni, vagy tompítani azok hatását az üzletmenetre. Gondoljunk csak a hétvégére bekapcsolva hagyott kávéfőzőre, aminek következtében akár az egész iroda károsodhat vagy egy sztrájkra, ami exportáló cég számára komoly veszteséggel járhat. De itt lehet említeni a cég jó hírnevét és hitelét csorbító eseményeket is, amiből komoly anyagi veszteség is származhat.
Fontos, hogy az üzletmenet-folytonosság a mindennapi gyakorlat és a vállalati stratégia része legyen. Szervesen integrálni kell a folyamatokba, hogy ne akkor kezdjünk el kapkodni, amikor megtörtént a baj. 


Bauer úr előadását követte Szabó Lehelé, aki arról beszélt, hogy cégvezetőként milyen kihívást jelent neki a munkatársak összekovácsolása, megtartása, folyamatos motiválása. A Jacsomedia példája számos mikró vállalkozásból fejlődött cégre igaz lehet – öröm volt hallgatni, hogy mennyire sok energiát szánnak arra, hogy emberközpontú, értékteremtő munkahelyet biztosítsanak a munkatársaik számára. A sok kiváló gondolat között engem leginkább az érintett meg, hogy kiemelte, időt kell szánni a fejlődésre, tanulásra és ezt munkaidőben tudják biztosítani a munkatársak számára. Sajnos rengeteg olyan cég van, aki azt gondolja, mindenre van gyors megoldás és ha nem tud valamit a kolléga, akkor a hiba benne keresendő. Milyen üdítő volt azt hallani, hogy időt, energiát és pénzt fektet a cég vezetője a munkatársai fejlesztésébe.


Cserna József, a Magyar Projektmenedzsment Szövetség elnökeként a projektszemléletű gondolkodás fontosságára hívta fel előadásában a figyelmet. A 4. ipari forradalom korszakát élve kiemelten fontos, hogy a felgyorsult világ kihívásaira adaptívan reagáljanak a cégek, az idő-költség-terjedelem hármasát szem előtt tartva innovatív megoldásokat alkalmazzanak és valódi ügyfélélményt nyújtsanak – ehhez jól megtervezett és szisztematikusan, pontosan végrehajtott projektekre van szükség. Két egyszerű mottó: „Jó projekteket!” és „Projekteket jól!” – úgy vélem, ez mindent magában foglal.


Az ebéd előtti utolsó blokkot Kovács András Péter töltötte ki – a kiváló humorista arról beszélt, hogyan lehet és miért, mikor kell humorral fűszerezni a mondandónkat, hogyan tudjuk vezetőként a humor eszközrendszerét segítségül hívni, hogyan hat a vidámság az egyénre, a közösségre és az átadandó üzenetre. Természetesen bemutatott jó pár gyakorlati megoldást is – jól megkacagtatva az összegyűlteket.


A kiváló ebéd alatt sok új ismeretség köttetett, a meglévőek pedig elmélyültek. Öröm volt látni, hogy minden asztalnál élénk eszmecsere folyt.


A délutánt nagyon erős előadással Jókay Tamás nyitotta, aki a célok fontosságáról beszélt és a helyes célkitűzés gyakorlatát mutatta meg nekünk. Végigvettük, mik a tipikus hibák, amiket magánéletben és a céges gyakorlatban is gyakran vétünk. Csak hogy párat említsünk: rengeteg mindent akarunk egyszerre, de ezek többsége túl általános, elnagyolt, minden konkrétumot nélkülöz. „Szeretném,..”, „Jó lenne, ha..” kezdettel megfogalmazva ezen célok többsége csupán vágyálom marad, semmi több.
Nagyon betalált Tamás azzal, amikor kijelentette, a komfortzóna sokszor valójában lustaság-zóna; túl kényelmesek vagyunk, túlságosan beleszoktunk a meglévőbe ahhoz, hogy változtassunk rajta.


Tamás után Vicsek András, a Maven7 ügyvezetője beszélt arról, mennyire sokat segíthet a vállalat vezetői számára, ha tisztában vannak azzal, a hivatalos csatornákon kívül milyen informális csatornák működnek a cégen belül, hogyan lehet a véleményformálókat pozitív módon segítségül hívni egy-egy projekt vagy a tervezett változtatások hatékony megvalósítása érdekében.


Kinter Dóra olyan cafeteria-elemekről beszélt, amit a cégek munkavállalóik ösztönzésére, megtartására, jutalmazására fordíthatnak. Nekem számos újdonság volt az előadásában, de gyanítom, mások is számos ötlettel gazdagodtak.


A nap végére a létszám kissé megfogyatkozott, a maradókat Vízy András élvezetes és nagyon dinamikus előadással jutalmazta. Szó volt az X/Y/Z-k közötti kommunikációról, a digitális bevándorolókról (amilyen én is vagyok) és a digitális bennszülöttekről és hogy nekünk, negyveneseknek kell kezet nyújtani az ifjabbak felé, hogy megértsük az ő világukat, gondolkodásmódjukat.


Gyorsan elrepült a nap, tényleg igaz volt a mondás, hogy jó társaságban repül az idő. Nem hogy nem éreztem magamon a fáradtság jeleit, de rengeteg ötletet és inspirációt kaptam, amiket mind a magánéletben, mind a munkám során alkalmazhatok majd.

Jövőre találkozunk!

A.

 

Élménybeszámoló - Minőségi Vezetők Napja