Blog

A vállalkozó munkavállaló és a beosztott vállalkozó

Az elmúlt egy hónapban szerencsém volt vállalkozók közelében is, valamint multiban napjaikat tengető munkatársak körében is dolgozni. Érdekes tapasztalásaim voltak, amit ezúton próbálok megosztani – gondolatébresztőként.

Élet a multiban

Jó húsz évet dolgoztam már multiban, több száz embert ismerek, akik úgy élnek, mint méhek a kaptárban: van egy menedzsment, aki kigondol, utasít, számon kér és a beosztottak kérdés, sokszor gondolkodás nélkül végrehajtják a kapott utasításokat. Kicsit zombi módon kalapálják a billentyűzetet, eszükbe sem jut, hogy esetleg véleményt, ötletet, meglátást osszanak meg a vezetőikkel.

Van egy rossz hírem: be fognak szürkülni és tényleg zombi-üzemmódban fognak egyre inkább létezni. Hamarosan elveszítik a kreativitásukat, a leleményességüket és még ha akarnának se tudnak az idő előrehaladtával kitűnni a vezető számára, mint potenciális utód, esetleg mint olyan valaki, aki „többre érdemes”.

A tulajdonosi szemléletet sokszor megkövetelik a beosztottól is, hogy úgy gondolkodjon, dolgozzon, mintha a saját tulajdona lenne a cég. Akkor is úgy beszélne az ügyféllel? Akkor is értelmetlen, zagyva kimutatást adna ki a kezéből? Ő elfogadná, ha ő lenne a cég vezetője?

„Vigyázz úgy rá, mintha a sajátod lenne” – az iskolában is ezt hallják a gyerekek. Nem csak a tárgyakra kell vigyázni, a szemlélet, gondolkodásmód is lényeges. Gondoljuk csak el – ha rajtunk múlna, foglalkoztatnánk olyan embereket, akik hanyagok, igénytelenek a munkájukra, akik pazarolnak, nincsenek tekintettel a kiadott munka minőségére, akik nem hoznak megújító ötleteket, akik elmennek szó nélkül minden probléma mellett és csak azt várják, hogy majd valaki más (általában a vezető) megoldja azokat?!

Ha magunkénak érezzük a céget, vigyázzunk az értékekre (ügyfél, eszköz, know-how), úgy dolgozzunk minden nap, mintha a magunk örömére, boldogulására tennénk – ez a gondolkodás nem a beosztásunktól függ. 

Mit nyerhetünk ezzel? Figyelmet a vezetőtől, megerősítést az ügyfelektől, biztos állást, tapasztalatot és minden nap jó érzést, hogy a helyünkön vagyunk. Ne várjunk másra, vegyük kézbe a dolgokat, jelezzük, ha valamit úgy látunk, fejlesztésre szorul – az esetek nagy részében a vezető hálás lesz a meglátásainkért.

És mi a helyzet, ha vállalkozó az ember? Akkor ugye vagy egyedül dolgozik, ergo nincs főnök, vagy ő maga vezet egy csapatot.

Találkoztam olyan vállalkozóval, aki utálta, ha neki kellett kitalálnia valamit, szerette, ha békén hagyták, nem „nyaggatták”, elvolt a saját világában, ahol kutathatott, fejleszthetett. Ő nyűgnek érezte a felelősséget, hogy döntenie kell, embereket kell irányítania. Ő sokkal inkább szerette volna, ha a vállalkozás megy magától, jön a megrendelés, az ügyfél meg fizet.

Nekem ez nagyon messze van a vállalkozói gondolkodástól, tulajdonosi szemlélettől. Ha nem áll bele és nem veszi komolyan, hogyan várja, hogy működjenek a dolgok, megfelelően haladjanak a projektek?! Lehet, hogy neki jobb egy olyan munkahelyen, ahol nincs felelősség, gondoskodnak róla, ő meg csak elvégzi a munkáját és megkapja a fizetését.

A lényeg az, hogy:

  • Tulajdonosi szemlélet nagyon jó, ha megvan beosztottként, de vállalkozóként elengedhetetlen
  • Merjünk dönteni, felelősséget vállalni a saját hatáskörünkön belül – ne menjünk el szó nélkül a problémák mellett

Nem a vállalkozási vagy foglalkoztatási forma határozza meg, hogy hogyan állunk dolgokhoz!

A.

 

A vállalkozó munkavállaló és a beosztott vállalkozó